A befektetési vállalat dilemmája: kripto ETF-ek vagy kriptoeszköz-szolgáltatások?

Kripto ETF-ek vagy kriptoeszköz-szolgáltatások? Mióta az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet januárban jóváhagyott 11 spot Bitcoin ETF-et, intenzív figyelem irányul ezekre az új eszközökre. Folyamatosan értékelik őket a kripto szektorra gyakorolt hatásuk szempontjából, illetve a közvetlen Bitcoin befektetésekhez képest is. 

És úgy tűnik, hogy valóban hatnak a szektorra: az utóbbi hetekben a BlackRock új bitcoin ETF-je rekordot felállítva, mindössze 7 héttel az indulása után elérte a 10 milliárd dolláros kezelt eszközállományt, és más ETF-ek is magas számokat értek el. 

Európában a már hatályban lévő MiCA szabályozás sok hagyományos pénzügyi szervezetet ösztönöz arra, hogy lehetőséget biztosítson a kripto iránt érdeklődő ügyfeleknek is a befektetésre. Vannak, akik saját kriptokereskedési megoldást hoznának létre, de vannak olyanok is, akik egyszerűen csak listáznák a már piacon lévő kripto ETF-ket. 

A fenti két út azonban nem összehasonlítható. Ha a helyi szabályok engedik, alapvetően a kriptoeszköz-szolgáltatások bevezetése átfogóbb és jövőbe mutatóbb üzleti lépés. Azonban, ha ezek a szabályrendszerek nem biztosítanak egyértelmű kereteket a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásához, akkor az ETF-ek vagy más derivatív instrumentumok bevezetése lehet a megfelelő irány. 

A két megközelítés főbb különbségeinek megértéséhez figyelembe kell venni az alábbiakat: 

1. A cél átgondolása: Komplex, hosszabb távú kriptoszolgáltatásokat nyújtana, vagy csak szeretné, ha ügyfeleinek lehetősége lenne belekóstolni a kripto világába? Ha utóbbi, érdemes az ETF-et választani. 
2. Az ügyfelek azonosítása: Mi a célcsoport? Mik az ő prioritásaik a befektetések, kereskedés, portfólió menedzsment terén? A hagyományos szemlélethez jobban illeszkedik az ETF, míg a kripto szolgáltatások tágabb lehetőségeket biztosítanak. 
3. A kínálat kiválasztása: A megfelelően felépített kriptoeszköz-szolgáltatási paletta esetében egyszerűen bővíthető a kínálat (új kriptoeszközök vagy új típusú kriptoeszközök hozzáadása, kiterjesztés más szolgáltatásokra, például kripto alapú hitelre stb.). ETF-ek esetén ilyenkor mindig meg kell várni, míg bevezetik a kriptoeszközhöz az adott ETF-et. 
4. Az integráció megtervezése: A kriptoszolgáltatások beállítása összetett folyamat. Szükség van hozzá külsős partnerekre, új folyamatok bevezetésére és új szolgáltatásokra is. 
5. A hosszabb távú előnyök értékelése: A kriptoeszköz-szolgáltatások bevezetése közben a csapat új, értékes tudásra tesz szert, elköteleződik az iparág mellett, így egyszerűbb és költséghatékonyabb lesz az erre épülő technológiák későbbi implementációja. 
6. A kockázatok felmérése: Mindkét megközelítés más kockázati tényezőket jelent a szabályozást, a piacot, a működést, a versenytársakat, a likviditást és a reputációt tekintve. A cégeknek határozott döntést kell hoznia, attól függően, melyik illeszkedik jobban kockázatkezelési stratégiájukba. 

Bár minden vállalat szembesülhet egyedi kihívásokkal, világos, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások kialakítása ugyan mindig összetett folyamat, hosszú távon fontos előnyöket kínálhat. 

A Dorsumnál nap mint nap segítjük ügyfeleinket különböző üzleti és pénzügyi kérdések megválaszolásában. Így, ha a cikk nyomán bármilyen kérdés felmerült a blockhain és a digitális eszközök kapcsán, keressen bizalommal, segítünk!  

Adatforrás: https://etfdb.com/themes/physical-bitcoin-etfs/ 

Szerzők: Kanti Péter, Bátorfi Botond