Ha egy mondatban akarjuk megválaszolni a kérdést, hogy mi is az a blockchain, akkor úgy gondolom, hogy az alábbi definíció írja le a legjobban a technológia lényegét: „A blockchain egy megosztott, transzparens, megváltoztathatatlan tranzakció nyilvántartás”
Megosztott, transzparens és megváltoztathatatlan. A mai postban nézzük meg azt, hogy hogyan épül fel egy tranzakciós információból (rekord) a blokk, majd a blokkok hogyan állnak össze egy lánccá? Ha ezt megértjük, akkor sokkal könnyebben beláthatóak lesznek azok az előnyök, amelyek a fenti definícióból is következnek, s mely szerint az ilyen, blokkláncon tárolt adat nyilvántartás megosztott, transzparens és megváltoztathatatlan!
Mi az a rekord? A rekord bármilyen információ lehet. A blockchain technológia a Bitcoin szárnyai alatt lépett ki a rivaldafénybe, ezért általában egy átutalási tranzakcióval szokták szemléltetni a működését, azaz A személy átutal X összeget B személynek. Ez egy rekord. De ugyanilyen rekord lehet pl. egy szavazat egy választáson!
Ilyen rekordokból áll össze az ún. blokk, amely 3 fő részből áll. Egy blokk tartalmazza egyrészt magát a rekordokat, amelyekből egy blokkban lánconként különböző, de korlátozott mennyiségű információ fér el. A blokk ezen kívül tartalmaz még két dolgot, az előző blokk hash értékét és az adott blokk tartalmából képzett hash-t. Nagyon fontos, hogy az adott blokk hash értékét adó tartalomban benne van az előző blokk hash értéke, az alapján képződik, így válik olyanná, mint az egymásba fűzött karikák!
A hash egy olyan algoritmus, amely egy bizonyos adattartalomból képez egy meghatározott formátumú kimeneti adatot (pl. egy 256 elemű, számokból és betűkből álló karaktersorozatot). Mire jó ez? A legegyszerűbben az alábbi példán szemléltethető:
Lev Tolsztoj remekműve, a Háború és béke 587.287 szóból áll. Ez egy elég hosszú adatsor! Ha egy algoritmussal képezünk egy hash-t ebből a hatalmas szövegből és megtesszük ugyanezt egy pár katakteres SMS üzenettel is, akkor azt tapasztaljuk, hogy mindkét szövegből képzett hash ugyanolyan hosszú kódot eredményez és természetesen a kódok eltérőek! További jellemző még, hogy a hash kódból nem lehet előállítani az eredeti adattartalmat, azaz a 64 karakterből nem állítható vissza Tolsztoj műve. A harmadik nagyon fontos jellemzője a hash-nek, hogy ha az adattartalomban, amiből képezték bármit megváltoztatunk, azaz pl. a regényből egyetlen vesszőt is kitörlünk, akkor az biztosan megváltoztatja a hash értékét!
Térjünk vissza a blokkunkhoz, amiben szerepelnek az adatok, az előző blokk hash értéke és az adott blokk hash értéke. Lánccá a két hash érték kapcsolja össze ezeket a blokkokat.
A blokkokban lévő hash értékek garantálják azt, hogy amennyiben bárki megpróbál megváltoztatni egy információt az adott blokkban – emlékezzünk, a Háború és békében egy vessző módosítás elegendő ahhoz, hogy teljesen megváltozzon a hash – akkor a hash így nem fog illeszkedni a következő blokk rá mutató hash értékéhez. Ez pedig az összes további blokkot érvényteleníti!
Tehát összefoglalva van egy olyan információ tárunk, amelyben lehetetlen megváltoztatni bármilyen információt anélkül, hogy azt észre ne vennénk! Most, hogy tudjuk, hogy mitől megváltoztathatatlanok a blokkláncon tárolt információk, a következő részben továbblépünk és megvizsgáljuk azt, hogy mik azok a konszenzus mechanizmusok és hogyan biztosítják azt, hogy a blokklánc hálózat minden eleme pontosan ugyanazzal az információval rendelkezik!? Izgalmas lesz, tartsatok velünk!
