Az ESG befektetések alacsonyabb kockázattal járnak?

esg risk blog

Az ESG és SFDR témákat már több szempontból is megvizsgáltuk. Idén ősszel, a következő ESG-vel kapcsolatos blogbejegyzésünkben az ESG befektetések és a kockázat közti összefüggésekről lesz szó. 

A befektetési kockázat az Economic Times szerint „a veszteségek bekövetkezésének valószínűsége az adott befektetés várható hozamához viszonyítva”. 

Az ESG befektetések elterjedtté válásával egyre több befektetőben merül fel az ezek hozamával és kockázatával kapcsolatos potenciális kompromisszumok kérdése. Azaz, vajon pozitív vagy negatív hatással vannak az ESG befektetések a hozamra és a kockázatra? 

ESG és a vállalati teljesítmény 

A környezetet védő, diverzitást ösztönző és társadalmi kezdeményezéseket támogató vállalatok minden bizonnyal pozitív hatással vannak a világra, de vajon pénzügyileg is jól teljesítenek? Egyes befektetők attól tarthatnak, hogy a szigorú ESG-irányelvek betartásának és a pozitív gyakorlatok implementálásának magas költségei leronthatják a pénzügyi teljesítményt, mivel ez elvonja a menedzsment figyelmét a legfontosabb céljától: a nyereség maximalizálásától és a részvényesi megfeleléstől. 

Az általunk vizsgált tanulmányok azonban más képet festenek. Ezek a kutatások többnyire azt bizonyítják, hogy valójában pozitív összefüggés van a jó ESG-tulajdonságok és a vállalati teljesítmény között. Az erős ESG gyakorlattal rendelkező cégek általában alacsonyabb tőkeköltséggel működnek, és jobban teljesítenek olyan egyéb működési mutatókban, mint a ROE, a ROA vagy a jövedelmezőség. 

Az MSCI kutatása szerint például a magasabb ESG minősítéssel rendelkező vállalatok rendszerint alacsonyabb szisztematikus kockázati kitettséggel rendelkeznek, ezt bizonyítják a kevésbé ingadozó bevételek és a kisebb szisztematikus volatilitás, valamint ezek a szereplők általában alacsonyabb béta mutatókat is produkálnak, mint alacsonyabb minősítésű társaik. A befektetőknek figyelembe kell venniük az ESG-kérdések „materiálitását” is: a vállalatra gyakorolt, tényleges üzleti hatásukat. Egyes kérdések ugyanis inkább szimbolikusak, mások viszont pénzügyi szempontból is relevánsak. Azaz, az ESG-kérdések pénzügyi materialitását is figyelembe vevő pontszámok jobb mutatók lehetnek a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és ahhoz, hogy egy vállalat hogyan kezeli azokat. Egy 2015-ös harvardi tanulmányban ugyanis kimutatták, hogy azok a vállalatok, melyek jól teljesítenek a „materiális” besorolású ESG kérdésekben, felülteljesíthetik azokat, melyek nem. Ugyanakkor ha egy vállalat jól teljesített “immateriális” besorolású ESG-kérdésekben, az nem járt magasabb pénzügyi teljesítménnyel. 

ESG és befektetési teljesítmény 

Az ESG kritikusai gyakran azzal érvelnek, hogy az ESG elvek beépítése a befektetési döntéshozatali folyamatba a vártnál rosszabb hozamhoz vezethet. Azzal érvelnek, hogy bizonyos befektetési lehetőségek kizárása növeli a kockázatot, ugyanis a befektetők így elzárkóznak bizonyos potenciálisan jövedelmező termékektől és kevésbé diverzifikált portfóliók kialakítására kényszerülnek. Az ESG támogatói ezzel szemben azt az érvet hozzák, hogy az így fennmaradó vállalatok mindig vonzóbb befektetési lehetőségnek bizonyulnak. 

Összeköthetjük-e közvetlenül az ESG minőségét a teljesítménnyel? Az ESG-alapok és indexek múltbeli teljesítményét tekintve egyértelmű, hogy szorosan lekövették nem ESG társaikat, és bizonyos esetekben túl is teljesítették azokat. A Morningstar elemzése szerint a fenntartható Global Large-Cap Equity alapok 2009 és 2019 között 0,6%-kal felülmúlták a hagyományos alapokat. A fenntartható alapok magasabb túlélési arányt is mutattak, mint hagyományos társaik, vagyis relatíve kevesebb ilyen alap szűnt meg ebben az időszakban. 

Nem árt az óvatosság 

Amint azt fentebb is bemutattuk, rengeteg bizonyíték utal arra hogy a fenntartható befektetések nem járnak a hozam feláldozásával. Mindazonáltal a befektetőknek érdemes észben tartaniuk, hogy az ESG a hagyományos pénzügyi elemzéshez képest még viszonylag új és zavaros kutatási terület, ahol a kutató ügynökségek és az akadémikusok által használt koncepciók és gyakorlatok nem homogének, és eltérő következtetéseket vonhatnak le. Ahogy egyre több megbízható adat válik elérhetővé és rendszereződik, úgy egyre több olyan tudományos eredményre számítunk, amelyek az iparág számára egyértelműbbé teszik az ESG értékelés és a befektetési portfóliók kockázat/hozam jellemzői közötti kapcsolatot. 

A folytatásban… 

2020-ban a COVID-19 óriási hatással volt a világra, és ezzel együtt a pénzügyi piacokra. A következő részben megvizsgáljuk, hogyan teljesítettek a fenntartható befektetések ebben a társadalmi és gazdasági szempontból is megpróbáltatást jelentő időszakban. 

Források: 

Ashwin Kumar, N., Smith, C., Badis, L., Wang, N., Ambrosy, P. and Tavares, R., 2016. “ESG factors and risk-adjusted performance: a new quantitative model.” Journal of Sustainable Finance & Investment, 6(4), pp.292-300, DOI: https://doi.org/10.1080/20430795.2016.1234909

Ilhan, Emirhan and Sautner, Zacharias and Vilkov, Grigory, 2020. “Carbon Tail Risk: The Review of Financial Studies, forthcoming.” Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=3204420 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3204420 HSBC (2020)

Khan, Mozaffar N., George Serafeim, and Aaron Yoon, 2015. „Corporate Sustainability: First Evidence on Materiality.” Harvard Business School Working Paper, No. 15-073. Available at: https://dash.harvard.edu/handle/1/14369106

abrdn (2021) 

BNP (2020) 

McKinsey (2019) 

Morningstar (2018) 

Morningstar (2019) 

Morningstar (2020a) 

Morningstar (2020b) 

MSCI (2018)  

The Economic Times 

 

Kérdésed van?

Ha érdeklődsz megoldásink iránt, vedd fel velük a kapcsolatot az űrlap segítségével!