Legutóbbi blogposztunk során bepillantottunk az ESG befektetések mögött álló ESG rangsorolás részleteibe. Mindeközben számos további tárgyalást igénylő gondolat is a felszínre került, melyek közül a felelősségteljes befektetések átláthatóságát és az esetleges visszaélési lehetőségeket vizsgáljuk most meg részletesebben.
Bevezetésként álljon itt az előző bejegyzésünk egyik fontos gondolata: Az ESG minősítések kapcsán felmerülő problémák között megjelenik például a rangsoroló intézmények közötti szabványosítás hiánya, az alkalmazott minősítési rendszer átláthatóságának hiánya, valamint az eltérő fókuszok. Tehát végső soron a különböző pontozásokat nagyon nehéz egyértelműen értelmezni.
Érdemes megemlíteni, hogy vannak ezektől eltérő értelmezések is, melyek a hatásbefektetést egy sokkal exkluzívabb fogalomnak tekintik. Ezen részletek megismerése nem szükséges a téma általános megértéséhez, ám érdekességként érdemes megjegyezni, hogy nem csak az ESG kritériumok területén nincs egységes rendszer, a témakör számos egyéb fogalmának értelmezése is felvet hasonló kérdéseket.
Ahhoz, hogy a gyakorlatban megjelenő problémákat jól átláthassuk, érdemes az ESG témánál eggyel hátrább lépni, és az impact investing, magyarul hatásbefektetés vagy társadalmi hasznosságú befektetés témakörén keresztül megközelíteni a kérdést. A hatásbefektetés egy egyszerű elgondolásra épül: Befektetés olyan vállalkozásokba, melyek stratégiája a saját elveinkkel/ hitünkkel megegyező. Ezt szakszerűbben így fogalmazza meg a GIIN (Global Impact Investing Network): „Befektetések, melyek célja a pénzügyi megtérülés mellett pozitív, mérhető társadalmi és környezeti hatás létrehozása.” Vagyis a hatásbefektetések területén a befektetők az ESG kritériumokat, illetve egyéb társadalmi és gazdasági megközelítéseket használva ösztönzik a társadalmi felelősségvállalást. Tehát ennek értelmében az ESG befektetéseknél tágabb értelmezésben vizsgálja a kérdéskört.
Az impact investing területén található számos olyan általános jelenség, melyeket a fenntarthatóság népszerűségének tükrében sokszor elfelejtenek kihangsúlyozni, pedig fontos velük tisztában lenni. Ilyen például:
- Az impact befektetések megtérülése sok esetben lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos beruházásoké. A magyarázat egyszerű: a vállalatok könnyebben tudnak magas nyereséget kínálni, ha a befektetőknek nem kell fizetniük az általuk okozott károk csökkentéséért, például a szén-dioxid-kibocsátás vagy a légszennyezés egészségkárosító hatása miatt. Hiszen, ha nem lenne kompromisszum a nyereség és a hatás között, akkor az „általános” befektetők már most is a globális felmelegedés megoldásába, az óceánok megtisztításába, vagy a világ szegényebb régiónak oktatásába fektetnének.
- A remélt társadalmi és környezeti előnyök csak előrejelzések, melyek gyakran csak találgatás eredményei. Nehéz előre meghatározni, hogy mely programok működnek majd valóban.
A greenwashing azt az elképzelést közvetíti, hogy egy vállalat vagy az azt képviselő személy félrevezető információkat szolgáltat tevékenységeik környezetre gyakorolt hatásáról.
Az említett eseteken túl vannak olyan dilemmák is, melyek erősebb reakciókat váltanak ki. Ilyen például az a jelenség is, hogy amit “fenntartható” vagy “társadalmi hatású” befektetésnek neveznek, az gyakran csak üres marketing vagy reklám szöveg. Az iparág tendenciái egyre vonzóbbá teszik a vállalkozások számára, hogy termékeik reklámozása során az impact kifejezést használják, melyet bármikor meg is tehetnek, tekintve a terület szabályozásának és szabványainak hiányát. Az egyértelműség nélkül viszont egyre fokozódnak az aggodalmak a green/impact washing-gal kapcsolatban, ami könnyen elriasztja a potenciális befektetőket és veszélyezteti az iparág hitelességét.
Mivel blogsorozatunk fókuszában az ESG befektetések állnak, nézzünk néhány ehhez köthető esetet, melyen keresztül meg lehet ragadni az említett jelenséget. Megannyi vállalati botrány világít rá a fenntarthatósági-minősítések megkérdőjelezhetőségére. Az autógyártás területén például egyre több az összetett, több éves környezeti botrányokban való részvétel miatt eljárás alatt álló ESG „bajnok”. A Boschnak, a Renaultnak, a Mitsubishi Motorsnak és a Volkswagennek is vannak közismert botrányai az elmúlt évtized környezetvédelmi kritériumaihoz köthetően, miközben mindegyikük díjakat és elismeréseket nyert különféle ESG-gyakorlatokért és / vagy a társadalmilag felelős befektetési lehetőségek biztosításáért.
Továbbá példa lehet a kiskapuk kijátszására a nagy divatmárkák esete. Az Inditex és a H&M vállalati társadalmi felelősségvállalás nevében hangsúlyozzák az emberi jogok iránti elkötelezettségüket, miközben számos esetben a gyártási folyamatuk egy részét alvállalkozásba adják olyan, jellemzően fejlődő térségbeli vállalkozásoknak, melyek átláthatatlanok az ellátási láncban.
De egy további esetet is megemlíthetünk, ami pedig azt szemlélteti, hogy mennyire tágan is lehet értelmezni a fenntarthatóságot: Az e-kiskereskedő Amazon például 51,17 millió metrikus tonna szén-dioxid szénlábnyomot regisztrált tavaly, mely 15% -os éves növekedést jelent. A cég működését sok esetben mégis ESG-barátnak tüntetik fel, melyet egyes szakértők azzal indokolnak, hogy az Amazon elkötelezettségét fejezte ki a szén-dioxid-kibocsátásának folyamatos csökkentése és a szén-dioxid-semlegessé válása mellett 2040-re.
Ezen példák mind azt mutatják, hogy a minősítésektől függően a vállalatok könnyen rosszabbnak vagy jobbnak tűnhetnek környezetvédelmileg vagy társadalmilag, mint amilyenek, mindössze az alkalmazott minősítésnek köszönhetően.
Nehéz megítélni, hogy mely befektetési termékek bírnak valós fenntarthatósági ígérettel, és melyek nem. Túlzó ígéretek és hype esetén a társadalmi és környezeti hatású beruházások meghatározása értéktelenné válhat. Az ilyen befektetések esetén a befektető maximum „jól érzi magát”, de igazi fenntarthatósági hatást nem ér el.
Látható, hogy mindaddig, amíg nincs megbízható és ellenőrzött előíró módszertan, erősen félrevezető lehet, hogy mi minősül ESG befektetésnek. A növekvő számú visszaélések miatt pedig könnyen válhat az egész eszme egy divatszóvá. De a témát nem hagyjuk ennyiben mert az ESG blogsorozatunk záró részében a felvetett problémákra az Unió által adott válaszokról, a hamarosan hatályba lépő uniós SFDR szabályozásról lesz szó.
Források:
https://hbr.org/2019/01/calculating-the-value-of-impact-investing
https://www.ifc.org/wps/wcm/connect/66e30dce-0cdd-4490-93e4-d5f895c5e3fc/The-Promise-of-Impact-Investing.pdf?MOD=AJPERES
https://hbr.org/2020/07/impact-investing-wont-save-capitalism
https://www.businessinsider.com/what-is-impact-investing
https://www.vox.com/future-perfect/2018/12/18/18136214/impact-investing-socially-responsible-sri-report
https://www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/global/Documents/Financial-Services/gx-fsi-monitor-Investing-for-Social-and-Environmental-Impact-2009.pdf
https://fundselectorasia.com/analysis-esg-scam/
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3108306
https://www.cnbc.com/2020/02/26/chamath-palihapitiya-esg-investing-is-a-complete-fraud.html
https://coolerfuture.com/en/blog/esg-sustainable-investing-greenwashing
https://www.somo.nl/wp-content/uploads/2015/09/Hidden-subcontracting.pdf
https://www.cnbc.com/2020/10/14/esg-investing-meaning-is-under-the-microscope-as-the-money-rolls-in.html