A PÉNZÜGYEK FENNTARTHATÓBBÁ VÁLÁSA I. – AZ ESG RANGSOROLÁS

dorsum esg blog

Az ESG (Environmental, Social, Governance) befektetések (magyarul felelősségteljes, vagy társadalmilag felelős befektetésekegyre népszerűbbek, így egyre nő a globális befektetések értékére gyakorolt hatásuk is. Korábbi blogtémáink során már bemutattuk, hogy mit is jelent ea bizonyos három betű, és hogy milyen elvárásokat támaszt. Az idei ESG blogsorozatunk első része az alapok ismeretének fényében az ESG rangsorolást veszi górcső alá, és mutatja röviden be, hogy mit érdemes a témáról tudni. 

Először is egy rövid kis ismétlés (amely egyben jó bevezetés is), hogy mit is vizsgálunk az ESG egyes betűinek értékelésekor: 

  • E, mint environmental=környezeti: „A környezeti komponens olyan elemeket vizsgál, melyek az adott vállalkozás Földre gyakorolt pozitív és negatív hatásait értékeli. 
  • S, mint social=társadalmi: “A társadalmi tényező olyan emberekkel kapcsolatos dolgokat elemez, mint a vállalati kultúra, vagy ügyeket, melyek kihatnak alkalmazottakra, az ügyfelekre, a fogyasztókra és a beszállítókra – mind a vállalaton belül, mind a nagyobb társadalom tekintetében. 
  • G, mint governance=vezetés/kormányzás“A vállalatirányítási szempont a vállalat felügyeletéhez és az igazgatóságához kapcsolódik, valamint a részvénybarát és a vezetés-központú hozzáállásvizsgálja.” 

Vagyis az ESG tényezők korántsem csak azzal foglalkoznak, hogy például mit gyártanak az egyes cégek vagy hogy azt hogyan állítják elő. Így talán nem annyira meglepő, hogy amikor ESG ranglistákról beszélünk, akkor nem feltétlen zöld energiát előállító, vagy forradalmi technológiákon dolgozó vállalkozások vannak ezen listák élén. Hiszen ez csak egy aspektusa az egésznek, és a „zöld”-nek gondolt tevékenység végzése nem jár együtt azzal, hogy a foglalkoztatási politikájuk kiterjed-e a női-férfi egyenlőségre, vagy az etnikai különbségek áthidalására, sem arra, hogy a vezetői testület miként működik. 

A fenntarthatóbbnak értékelt cégek népszerűsége viszont nem (csak) a felelősségteljes befektetők számának növekedéséből adódik. A magas ESG pontszámmal rendelkező cégek – a fentebb ismertetett követelmények teljesítésével  stabil, sőt mi több gyümölcsöző befektetési lehetőségeknek ígérkeznek. Ennek oka, hogy transzparensek, konzisztens és előremutató cégpolitikával rendelkeznek, mely tényezők mind csökkentik a cég értékére negatívan ható tényezőket valamint a kiugróan rossz megítélésű események bekövetkezését. 

Az viszont, hogy az egyes ESG pontozások mennyire megbízhatóak, és mennyire tükrözik a velük szemben támasztott elvárásokat, változó. Ugyanis nincs egy egyetemes képlet, egy mindenki által elismert módszer az ESG pontszámok megalkotására. A szempontrendszer igen rugalmasan összeállítható. Ennek egy lehetséges példáját tükrözi a következő ábra is, mely kijelöl a témakörökön belül 10 olyan kérdést, amit az adott ESG pontszámításkor jól definiált szempontok szerint értékelhetünk 

esg score

Ez viszont azt is jelenti, hogy ahány ESG pontozó intézmény, annyi féle számítási mód is létezikSőt mi többa végeredmény attól is függ, hogy az értékelendő cég mit és milyen minőségben tesz közzé magáról, megbízható-e az adott adatnem félrevezető-e, illetve, hogy lehet-e az információk alapján megfelelően pontozni. Persze vannak elismertebb ESG riportálási standardok, mint pl. a SASB, a TCFD és a GRI, melyek tömeges, önkéntes követése valamelyest segíti az egységes értelmezés és az átláthatóság megteremtését.  

A Bloomberg, az EcoVadis, az FTSE, a Global 100, az ISS, az MSCI, a Refinitiv és a Sustainalytics mind igen ismert, publikus adatokat elemző ESG pontozó és rangsoroló szervezet. A – legtöbb esetben kizárólag előfizetéssel elérhető – szempontrendszereiket számos helyen elismerik és használják. Az egyes rangsorok megtekintésekor több érdekességet is észre lehet venni, az egyik ilyen például, hogy számos esetben az értékelt vállalatokat iparáganként mutatják be, elősegítve ezzel, hogy releváns összehasonlításokat lehessen végezni. 

A befektetési szolgáltatók is eldönthetik, hogy milyen szempontrendszer alapján értékelik – már ha egyáltalán értékelik – a szolgáltatásuk keretében elérhető vállalkozásokatHasználhatnak mások által előállított rangsorokat, melyek – ideális esetben – a befektetőik érdekeivel harmónikusak, vagy megalkothatják a sajátjukat isVagyis a piac ezen szegmensében is igen nagy szabadsággal rendelkeznek az egyes szereplők, mely komoly további eltérésekhez vezethet az ESG értékelésében. 

Az egyén szempontjából ezek alapján tehát nem lehet váratlan az, hogy míg az egyik ESG listán X cég az első, lehet, hogy egy másik listán sokkal hátrébb található, és az is előfordulhat, hogy a személyes preferenciánkat – mint pl. a vezetői testület női és férfi kvótáinak értékelése – nem is tartalmazza az adott ESG pontozás. 

Érezhető, hogy sok olyan téma van az ESG pontozás területén, amely további kérdéseket vet fel, mind szabályozói, mind fogyasztói és mind átláthatósági szempontból. Az ESG blogsorozatunk következő részéiben ezek közül próbálunk néhányat még közelebb hozni az olvasókhoz.

Források:

https://www.eba.europa.eu/regulation-and-policy/transparency-and-pillar-3/joint-rts-esg-disclosure-standards-financial-market-participants

https://home.barclays/society/esg-resource-hub/esg-ratings-and-benchmarks/

https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Publications/Consultations/2020/Joint%20Consultation%20Paper%20on%20%20ESG%20disclosures%20standards%20for%20financial%20market%20participants/882742/JC%202020%2016%20-%20Joint%20consultation%20paper%20on%20ESG%20disclosures.pdf

https://www.msci.com/msci-esg-leaders-indexes

https://www.sustainalytics.com/sustainable-finance/esg-rating-license/

https://www.refinitiv.com/en/sustainable-finance/esg-scores

Kérdésed van?

Ha érdeklődsz megoldásink iránt, vedd fel velük a kapcsolatot az űrlap segítségével!